Milyen feladatokat lát el a magnézium a szervezetben?
A magnézium egy esszenciális ásványi anyag, amelyet a szervezet nem képes előállítani. Ezért megfelelő mennyiséget kell bevinnünk belőle élelmiszerrel.
Az emberi szervezetben körülbelül 25 gramm magnézium tárolódik, amelynek legnagyobb része (kb. 60%-a) a csontokban található. A csontvázunk ezért a szervezet legnagyobb magnéziumraktára. Az izmoknak további 30%-ra van szükségük, míg a fennmaradó rész a lágy szövetekben tárolódik.
A magnézium számos folyamatban vesz részt a szervezetünkben. Minden, az energiafeldolgozással és -ellátással kapcsolatos funkció kizárólag ennek az ásványi anyagnak köszönhető, mivel enzimek alkotóelemeként vagy koenzimként vesz részt benne. Valójában a szervezetünk magnézium nélkül egyáltalán nem tudna zsírokat vagy szénhidrátokat energiatermelésre felhasználni.
Továbbá biztosítja a sejtfalak stabilitását és szabályozza azok permeabilitását. A magnézium stabilizálja az ingerelhető ideg- és izomsejtek, valamint a vegetatív idegrendszer idegsejtjeinek nyugalmi potenciálját is.
Az ásványi anyag szerepet játszik a csontok erősségében is, sőt a hormonok felszabadulásához is szükséges. Csak elegendő magnéziumkoncentráció biztosíthatja az összes izom – beleértve a szívizmot is – működését.
Ezért nem véletlenül nevezik a magnéziumot „csont- és izomásványnak” is.
Összefoglalva elmondható, hogy minden sejtünk, csontunk, fogunk, szövetünk és szervünk egészségének és működésének megőrzése a megfelelő magnéziumellátástól függ.
Mennyi a napi magnéziumszükséglet?
A Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) átlagosan napi 300-400 mg magnéziumot javasol egészséges felnőttek számára:
| Kor | Férfi/magnéziumtartalom | Nőstény/magnéziumtartalom |
|---|---|---|
| 1-től 4-ig | 80 mg/nap | 80 mg/nap |
| 4-től 7-ig | 120 mg/nap | 120 mg/nap |
| 7-től 10-ig | 170 mg/nap | 170 mg/nap |
| 10-től 13-ig | 230 mg/nap | 250 mg/nap |
| 13-tól 15-ig | 310 mg/nap | 310 mg/nap |
| 15-től 19-ig | 400 mg/nap | 350 mg/nap |
| 19-től 25-ig | 400 mg/nap | 310 mg/nap |
| 25+ | 350 mg/nap | 300 mg/nap |
A magnéziumhiány okai
A magnéziumhiánynak (hipomagnesémia) számos oka lehet. Ezek a következők lehetnek: elégtelen felszívódás a táplálkozásunkon keresztül, zavart magnéziumfelszívódás (reszorpció), énfokozott magnéziumkiválasztás vagy megnövekedett magnéziumtartalom stresszes helyzetekben.
- Táplálás: Mivel a szervezetünk nem képes magnéziumot előállítani, gondoskodnunk kell arról, hogy elegendő magnéziumot vigyünk be az élelmiszereinkből. Az egyoldalú vagy kiegyensúlyozatlan étrend, vagy más módon bizonyos típusú étrendek magnéziumhiányhoz vezethetnek.
A hosszú ideig tartó főzés ahhoz vezethet, hogy a magnézium egy része elveszik a főzővízben. A magas feldolgozottságú élelmiszerek vagy késztermékek magnéziumtartalma is csökkenhet. A fokozott alkohol- vagy kávéfogyasztás szintén hozzájárulhat a magnézium fokozott kiválasztásához. - Sport és intenzív fizikai terhelés: A szervezet izzadással veszít ásványi anyagokat sport vagy más intenzív fizikai terhelés során – ez vonatkozik a magnéziumra is.
Minél nagyobb a fizikai terhelés, annál több magnézium ürül ki.
Ugyanakkor megnövekedett energiaigény jelentkezik az izmokban, különösen fizikai megterhelés alatt. Az adenozin-trifoszfát (ATP) a szervezet energiahordozója, amely az izomban magnéziumhoz kötődik. Ezért különösen fontos, hogy a fizikailag aktív emberek odafigyeljenek az ásványi anyag pótlására. - Feszültség: Sajnos a stressz ma már sok ember számára meglehetősen mindennapos. Valójában csak egy rövid éberségi állapotnak kellene lennie a test számára, ami őseink számára elengedhetetlen volt a túléléshez.
Különösen stresszes helyzetekben a szervezetünk hormonokat szabadít fel, például adrenalint és kortizolt, ami viszont növeli a magnéziumfogyasztást – mivel az ásványi anyag szabályozza ezen stresszhormonok felszabadulását.
Ördögi kör alakulhat ki, ha nem áll rendelkezésre elegendő „stresszoldó ásványi anyag”: a stressz magnéziumot fogyaszt, ami viszont fokozott magnéziumkiválasztáshoz vezet. - Terhesség és szoptatás: A magnézium mellett számos tápanyagra is fokozottan szükség van a terhesség és a szoptatás alatt. A magnézium koncentrációja a vérplazmában különösen csökkenhet a terhesség utolsó trimeszterében. A várandós nőknek napi 310 mg magnéziumot kell fogyasztaniuk a szövődmények elleni védőhatás elérése érdekében.
A szoptató anyáknál a magnéziumszükséglet napi 390 mg-ra nő, mivel a babának az anyatejjel is magnéziumot kell kapnia. - Betegségek és gyógyszerek: Bizonyos betegségek vagy felszívódási zavarok ahhoz vezethetnek, hogy az élelmiszerekből származó magnézium nem szívódik fel kellőképpen a belekből. Például a gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a lisztérzékenység, magnéziumhiányt okozhatnak.
Az ásványi anyag hiányát a magnézium fokozott kiválasztása is okozhatja, például anyagcsere-betegségek, például cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés vagy más gyomor-bélrendszeri betegségek miatt.
Egyes gyógyszerek is hozzájárulhatnak a magnéziumhiány kialakulásához. Ilyenek például a vízhajtók, a fogamzásgátló tabletták vagy a kortizon.
Végül, de nem utolsósorban, a magnéziumhiány genetikailag is összefüggő lehet – ez azonban ritkán fordul elő.
A magnéziumhiány tünetei - vádligörcs
Szervezetünknek szüksége van magnéziumra, mert létfontosságú feladatokat lát el a testben. Körülbelül 300 enzim működése függ a magnézium segítségétől – stabilizálja a csontvázat, és fontos szerepet játszik az ingerületek idegektől izmokig történő továbbításában. Természetesen nélkülözhetetlen az izom-összehúzódáshoz is.
Mivel a magnézium számos különböző testi funkcióhoz elengedhetetlen, a magnéziumhiány és annak hatásai általában nem korlátozódhatnak egyetlen tünetre. Sőt, a magnéziumhiány csak évek vagy évtizedek múlva válhat észrevehetővé, és érezhető tünetekhez vezethet. De a vádligörcsök, különösen éjszaka vagy sportolás közben, a magnéziumhiány leggyakoribb tünetei közé tartoznak.
Minden más izomgörcs, a szemhéjrángás, a feszültség, a szédülés, a migrén vagy a hideg kezek és lábak is a magnézium hiányára utalhatnak. Kevésbé kézzelfogható érzések, mint például a nyugtalanság, gyengeség, álmatlanság vagy a stresszre való hajlam, szintén a magnéziumhiány kísérő tünetei lehetnek.
De a magnéziumhiánynak nem kell közvetlenül mindezen fizikai tünetek mögött állnia. Rossz ellátási helyzet vagy rövid távú szűk keresztmetszet is előfordulhat. De bárki, akinél gyakrabban jelentkeznek a rossz magnéziumszint tünetei, lehetőleg orvoshoz kell fordulnia az ok tisztázására.
A magnéziumhiány diagnózisa
A magnéziumhiányt általában az orvos diagnosztizálja a tünetek és a kórtörténet alapján. Vérvizsgálattal mérik a személy magnéziumszintjét. A magnéziumhiány korai stádiumban történő diagnosztizálása azonban pusztán a vérértékek elemzésével nehéz.
A magnézium körülbelül 59%-a a csontszövetben található, míg 40%-a az izmokban és a szomatikus sejtekben. A magnéziumnak csak 1%-a található a vérszérumban.
Hiány esetén a szervezet kezdetben ezekből az endogén raktárakból szabadítja fel a magnéziumot. A csontszövet hosszú távú raktárként szolgál, míg a szervek és az izmok gyors raktárakként – ezáltal a vérben lévő magnéziumszint kezdetben állandó marad. A magnéziumhiány csak akkor válik láthatóvá a vérszint mérésénél, ha a csontokban és izmokban lévő rezervoárok már nincsenek megfelelően feltöltve, és a magnézium már nem tud felszabadulni.
A magnéziumszint meghatározása a vérszérumon keresztül történik. A felnőttek normál értéke 0,7–1,0 mmol/l között van. Hiányról akkor beszélünk, ha a vér magnéziumkoncentrációja 0,65 mmol/liter alá csökken.
Magnéziumhiány kezelése
A magnéziumhiány gyakran kezelhető tápláló, kiegyensúlyozott étrenddel; kifejezett magnéziumhiány esetén magnéziumkészítményeket írnak fel.
Például itt a gyógyszerformák teljes spektruma létezik, a tablettáktól, bevonatos tablettáktól, kapszuláktól, pezsgőtablettáktól a tasakos granulátumokig. Napi 400 mg magnézium gyakran elegendő lehet a magnéziumhiány orvoslásához.
De akár több hét is eltelhet, mire a hiány megszűnik. Elvileg súlyos magnéziumhiány esetén kutatást kell végezni az ok feltárására.
A magnéziumhiány hosszú távú következményei
A kifejezett magnéziumhiány nemcsak a jól ismert kellemetlen akut következményekben, például vádligörcsben vagy fáradtságban nyilvánulhat meg, hanem súlyos egészségügyi következményekkel is járhat.
Tanulmányok kimutatták, hogy összefüggés van a magnéziumhiány és az iszkémiás stroke (agyi érrendszeri elzáródás) kockázata között.A szív- és érrendszeri betegségek kockázata hosszú távon szintén növekszik, mivel a hipomagnesémia gyulladásos folyamatokat vált ki, amelyek növelhetik az érrendszeri betegségek, például a szívroham vagy a trombózis kockázatát.
A magnéziumhiány megelőzése
Mivel a szervezetünk nem képes magnéziumot előállítani, rendszeresen és elegendő mennyiségben kell bevinnünk a szervezetünkbe az esszenciális ásványi anyagot táplálékkal. A magnézium valójában számos élelmiszerben megtalálható.
Például magnéziumszükségletünk nagy részét gabonakészítményekből vagy alkoholmentes italokból fedezzük. A jó minőségű ásványvizek jó magnéziumforrások lehetnek. Némelyik literenként több mint 80 mg magnéziumot tartalmaz.
Forrás: Doppelherz Egészségügyi Tudástár , Fotó: Steven Lelham -on Unsplash